Tádááám! Megszületett Csipi első önálló kreációja! Igaz, egyelőre távirányítással dolgozik, de a menüt teljes egészében ő találta ki, a hozzávalókat is beleértve. Gesztenyés husit kért rizzsel és almával, aztán egy széket húzott a konyhába, és gondosan felügyelte a munka folyamatát. A végeredmény pedig egy igazán gyerekbarát étel lett, ami mellé Csipi még áfonyás turmixot is rendelt.

2 főre

25 dkg karaj

1 kis fej vöröshagyma (6-8 dkg)

15 dkg főtt vagy előfőzött gesztenye

1 alma (15-20 dkg)

1 ek olívaolaj

1 ek vaj

1 dl rizs

2 ek tejszín

1 ág rozmaring

A karajról a hártyákat levágom, nagyjából 2 centisre kockázom, a hagymát finomra aprítom. Az olívaolaj és vaj keverékén aranyszínűre pirítom a húst és a hagymát, majd sózom, felöntöm egy pohár (2 dl) vízzel, hozzáadom az egész ág rozmaringot. Fedő alatt puhára párolom a húst. Ha már elég puha, hozzáadom a főtt/előfőzött gesztenyét, a rizst és az almát, hozzáadok még 2 dl vizet, majd fedő alatt addig párolom, amíg a rizs megpuhul. Végül hozzáadom a tejszínt, összeforralom, és kész is.

 

Főszerepben a turmixgép és a szombati reggeli. Vasárnapinak mondjuk túl komolytalan, hétköznap meg nincs rá elég idő. Pedig jó lenne. Így, hogy Csipi itthon betegeskedik, hétköznap is kerül palacsinta reggelire, és azt kell mondjam, a gyógyhatása és sikere a hároméves korosztályban (és gyanítom afölött is) garantált.

A palacsinta zabpelyhes és banános, de a zabpehely a turmixgépnek hála, egészen finom, lisztszerű állagot kap, az epershake pedig mélyhűtött eperből készül, így lesz sűrű, jégkásás.

 

8 dkg zabpehely

8 dkg rétesliszt

1 nagy banán

2 tojás

20 dkg joghurt (natúr, de legjobb a görög)

2 ek nádcukor

2 tk sütőpor

1/4 tk szódabikarbóna

vaníliás cukor

napraforgó olaj a sütéshez

A hozzávalókat turmixgép kancsójába vagy késes robotgép keverőtáljába öntöm és simára turmixolom.

Kerámia bevonatos vagy teflon serpenyőben kevés olajat hevítek, a tésztából két evőkanálnyi adagokat szedek, majd kisütöm a palacsintákat, mérsékelt láng felett, mindkét oldalukat aranyszínűre.

Juharszirupot adok mellé.

5 dl tej

1 dl tejszín

nádcukor vagy méz ízlés szerint

30 dkg mélyhűtött eper

vaníliás cukor

A tejet, tejszínt és cukrot/mézet turmixgépbe öntöm, addig turmixolom, amíg a méz/cukor feoldódik a tejben. Hozzáadom az epret, 5 percig hagyom állni (ennyi idő alatt az eper kicsit felenged a tejben és nem ég le  aturmixgép motorja), majd simára turmixolom.

Ha van otthon érett banán, az is kerülhet bele pluszban, nagyon selymes állagot ad majd a turmixnak.

A csokoládé nálunk első számú kedvenc (na nem a tej, hanem a legalább 85% kakaótartalmú étcsokoládé!), a kakaó úgyszintén. Ha pedig már így alakult, igyekeztem ezt az elemet egy egészséges reggeli müzlibe is beépíteni, ily módon tévesztve meg a gyermekemet. És galád dolog ugyan, de sikerült. Egészséges reggeli pipa.

Kénezetelen aszalt sárgabarackot pedig a Müllerben lehet beszerzni hozzá. Ennek a színe nem narancssárga, hanem barna, de az ízén ez nem változtat.

4 dl zabpehely

1 dl olaj

1 dl méz

15 dkg aszalt sárgabarack,

15 dkg mogyoró

2 csapott ek kakaó

1 tk fahéj

csipet só

A mogyorót durvára aprítom, a sárgabarackot apró kockákra vágom.

Egy széles serpenyőben az olajon kis láng fölött megpirítom a zabpelyhet, amikor már morzsás, akkor hozzáadom a mogyorót,sót is. Ha enyhe aranyszínt kapott, hozzáadom a fahéjjal és kakaóporral kikevert mézet, majd lehúzom a tűzről és alaposan elkeverem. A meleg serpenyőben hagyom kihűlni. Végül hozzákeverem a sárgabarackot is, és jól záródó üvegekbe töltöm.

Tejjel, joghurttal nagyon finom.

 

Van a kicsi embereknek ez az őrült keksz utáni vágya. Mintha külön örömet lelnének abban, hogy lehet vele evés közben szaladgálni, összemorzsázni a kanapét, szőnyeget, és mindeközben azt hallgatni, ahogy a kétségbeesett szülő sápadtan és visszafojtott hangon magyarázza neki, hogy mindezt nem szabad. Nem tudom, máshol ez hogy van, nálunk ez a mentrend, és mire nagy nehezen sikerül jobb belátásra bírni kisdedünket és megértetni vele, hogy a fent említett jelenet tényleg a “nem szabad” kategóriába tartozik, akkor jön a nagymama, és egy nap, sőt egy óra alatt lerombolja mindazt, amit mi addig építettünk. Viszont a kekszet Csipi imádja, szóval attól megfosztani mégsem akarjuk. Hát jött az az ötlet, hogy a kekszben lévő egyszerű szénhidrát lehet a ludas ezen viselkedésbeli anomáliáért, mert azért az Csipire jellemző, hogy a vércukor szint emelkedésével párhuzamosan növekszik a rosszasági faktora is. Akkor pedig ne legyen édes a keksz. Helyette legyen inkább sós, sok teljes értékű gabonával (jelen esetben ez a zabpehely), legyen benne sajt, mert azt szereti, és mégiscsak fehérje, meg olajos magvak, mert azokat is szereti és felettébb hasznosak a növésben lévő kis szervezetének. Ezen tudományos okfejtés után pedig jöjjön a recept.

A tészta ismét a szépen nyújtható, kiszúróval formára szabható kategória, de nálunk ez a rész most a kisded egyéb irányú érdekőldése miatt elmaradt (ti. nagyon nehéz tésztát nyújtani, miközben 30 km/óra sebességgel hajtanak rajtam körbe  a konyhában egy babataxival)

2 tepsi/ 22 darab

10 dkg rétesliszt

10 dkg zabpehely (finomra hengerelt)

10 dkg vaj

2 tojás

1 csapott ek nádcukor

1 mk só

5 dkg ementáli

5 dkg napraforgó és tökmag vegyesen

1 tk őrölt kömény

2 tk sütőpor (12 gr)

1/4 tk szódabikarbóna

A sütőport és a szódabikarbónát elkeverem a sóval, cukorral, liszttel, zabpehellyel, köménnyel, hozzáadom az olvasztott, kihűtött vajat, a villával enyhén felvert tojásokat, az olajos magvakat és az apró kockákra vágott sajtot. Összegyúrom, majd diónyi gombócokat gyúrok a tésztából, amiket a két tenyerem között ellapítok nagyjából 1 cm vastagra.

Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, majd előmelegített sütőben  180 C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés)  15 percig sütöm.

Rácsra szedve hűtöm ki.