Nem tudom, ki hogy áll a gyermekkori tömegétkeztetéssel kapcsolatos emlékeihez, de szinte mindenki, akivel eddig találkoztam, különös nosztalgiával gondol egy-egy menza műremekre. Bár én viszonylag keveset ettem menzán, de a paradicsomleves (igen, az édes, rizzsel) és a paradicsomos káposztafőzelék igen mély nyomokat hagyott bennem. Igen, persze, szeretjük a szofisztikált olasz változatot, imádjuk, hogyne, nem is nagyon készült évek óta édes változat itthon, de aztán most itt van Csipi, aki részéről köszöni a finom letisztult olasz ízeket, értékeli is, de csak messziről, és csak a menzás változatot hajlandó megenni a bölcsiben.  Nem kell megijjedni, ez itt nem az. Próbátam ötvözni a kisded számára oly kedves verizót az én gyermekétkeztetésről alkotott nézeteimmel, és így született meg ez a nagyon kellemes ízű változat. Édeskés, de az almától, cukor nincs benne. Tartalmas is a benne főtt hajdinától (hajdina hiányában tehetünk bele tarhonyát is), és sok roppanósra hagyott cukkini darab pedig izgalmas levesbetét az aprónépnek, mert legalábbis  az enyém úgy van vele, hogy nagyon hamar elunja az evést, ha minden kanál leves/étel egyforma.

  • 1 konzerv hámozott paradicsom (400 gr)
  • 0,5 l zöldség alaplé
  • 2 kis sárga alma (25 dkg)
  • 2 kis saláta cukkini
  • 1 kis fej vöröshagyma (6 dkg)
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • 5 dkg hajdina (vagy tarhonya)
  • friss bazsalikom

A hagymát felkarikázom, majd az olaj és vaj keverékén üvegesre fonnyasztom. Hozzáadom a paradicsomot, a zöldség alaplét, és a meghámozott, magházától megfosztott, gerezdekre vágott almát. Addig főzöm, amíg az alma megpuhul, majd botmixerrel pürésítem.

Visszateszem a tűzre, majd hozzáadom a hajdinát, nagyjából 5 percig főzöm. Közben a cukkinit apró kockákra vágom és 5 perc után ezt is a leveshez adom. Ezzel már csak pár percig főzöm együtt, amíg a hajdina teljesen megpuhul, a cukkini pedig kicsit ropogós marad (de ha a gyerkőc puhán szereti, akkor főzzük tovább a cukkinivel)

Tálalásnál vékonyra metélt friss bazsalikomot teszek a tetejére (ha a gyerek szereti. Az enyém imádja, képes belőle egy egész cserépnyit megenni csak úgy, magában is…)

A lenti képen pedig a nyalóka magyarázata egyszerű: a gyerek beteg, és több hároméveshez hasonlóan nyalókára gyógyul, így ilyenkor átmenetileg feloldódik a cukor-stop. 🙂

P1014780

kb 16 lepény
4 darab zsenge (80 dkg) cukkini
10 dkg finomra hengerelt zabpehely
1 nagy tojás
1 maréknyi friss kapor
1 tk nádcukor
2 dkg (olíva)olaj

A cukkinit alaposan megmossuk, a végeit levágjuk és durvára reszeljük. Enyhén(!) besózzuk, majd bő negyedórányi pihentetés után alaposan kicsavarjuk.

Hozzáadjuk a tojást, zabpelyhet, nagyon finomra aprított kaprot, olajat, cukrot, alaposan összegyúrjuk.

A masszából zölddiónyi gombócokat formálunk, ezeket fél centi vastag lepénnyé lapítjuk, majd felhevített teflon serpenyőben mérsékelt láng felett további zsiradék hozzáadása nélkül mindkét oldalukon aranyszínűre sütjük. Ha nem teflon serpenyőben sül, kevés olaj még kell alá.

Lehet hozzá adni tejfölt, de az enyém azt nem szereti.

P1015404

2-3 főre

25 dkg juhtúró
2 tojás
8 dkg búzadara
kis csokor kapor

a szószhoz:
25 dkg cukkini
2 dkg vaj
fél fej salotta (vagy 2 dkg vöröshagyma)
1 gerezd fokhagyma
1 dl tejszín

A juhtúrót alaposan összedolgozom egy villa segítségével a búzadarával, tojással, csipet sóval (ha szükséges) és a nagyon finomra aprított kaporral (a kapornak csak a lecsipkedett levelét használjuk, a szárakat ne!). A sózásnál vegyük figyelembe, hogy a juhtúró általában elég sós. A masszát félreteszem pihenni legalább 30 percre (de egy órára még jobb).

Közben a cukkinit meghámozom, nagyobb kockákra vágom. A megtisztított hagymát szintén nagyjából felaprítom, majd a vajon sütni kezdem a zöldségeket az egészben hagyott, megtisztított fokhagymagerezddel együtt. Addig kell sütni gyakori rázogatás, kavargatás közben (teflon serpenyő előny), amíg a cukkini megpuhul, elkezd szétesni és kis aranyszínt kapni. Ekkor hozzáöntöm a tejszínt, sózom, összeforralom, majd botmixerrel pürésítem.

A juhtúrós masszából  nagyjából két centi átmérőjű gombócokat formázok, majd forró, sós vízben kifőzöm. Ha felúsztak a víz tetejére, lehalászom szűrőlapáttal és a szószba szedem. Tálalom.

P1015942

6 adag
80 dkg pulykamell
4 gerezd fokhagyma
2 ek olívaolaj
4 ág majoranna (vagy 2 ek szárított)

3-4 ek napraforgó (vagy szőlőmag) olaj a sütéshez
4 dl húsleves
25 dkg Philadelphia (típusú) krémsajt
3 kaliforniai paprika
4 zsenge cukkini (~ 80 dkg)
5 dkg vaj
50 dkg durum száraztészta (pl penne)

A húsról levágjuk a hártyákat, majd átdaráljuk legalább kétszer, a fokhagymával együtt. Hozzáadjuk az olívaolajt, a finomra vágott friss, vagy szétmorzsolt szárított majorannát, sózzuk (én 2 csapott teáskanálnyit használtam ennyi húshoz), majd másfél centi átmérőjű gombócokat formázunk belőle (de higiéniai okokból a nyers szárnyas hússal kicsi gyerekek ne dolgozzanak).

Teflon serpenyőben kevés olajon több adagban kisütjük a gombócokat.  Sütés közben időnként rázogassuk meg a serpenyőt, ha így nem fordulnának át maguktól, fordítsuk át a gombócokat, hogy minden oldaluk egyenletesen átsüljön. Egyszerre ne kerüljön túl sok gombóc a serpenyőbe, úgy könnyebb lesz kisütni. Ha minden oldaluk kifehéredett, akkor készen vannak, szedjük őket papírtörlővel bélelt tálba. Lehetőleg ne süssük túl, mert akkor kiszárad és megkeményedhet.

Közben készítsük el a zöldséget és a szószt.

A szószhoz a húslevest forraljuk be a felére, majd keverjük hozzá habverővel a krémsajtot.

A zöldségeket hámozás nélkül vágjuk apró kockákra, majd fedeles serpenyőben kevés vajon, fedő alatt pároljuk meg. Bár a zöldségek engednek majd levet, így nem fog odaragadni, de ha tartunk ettől, akkor locsolhatunk alá néhány kanálnyi húslevest vagy vizet is. Ha puhák a zöldségek, vegyük le a fedőt és nagyobb lángon rázogatva süssük addig, amíg már nem marad alatta folyadék.

Tálalás előtt főzzük ki a tésztát. Szedjük a sajtszószba  a gombócokat és forraljuk össze.

A tányérra egy adag tészta, egy adag zöldség és egy adag gombóc kerül a sajtszósszal leöntve.

1 éves kor után adható.

Tipp: ez hatalmas adag, de az elkészült gombócok mélyhűtőben lefagyaszthatók. Sütés előtt nem is kell kiolvasztani, az apró gombócok hamar felengednek és átsülnek a forró serpenyőben.

A túró magas fehérjetartalma, a szilva pedig magas rosttartalma miatt nagyon hasznos a kicsik étrendjében. Az enyhén édeskés, élénk színű szósz és a gombóc alakú finomság pedig általában kedvező fogadtatásra talál az apróságok körében. Hát még ha segíthetnek is az elkészítésben! A gombócok formázása vagy a szilva magozása például megfelelő elfoglaltság lehet a nagyobbacska gyerekek számára.

A hagyományos édes pirított prézli és tejföl helyett a gyümölcsből készült szósz a gombócok tetején kiváló módja a gyümölcs becsempészésének a gyerekek étrendjébe.

1 éves kor után adható, miután a tojás már bevezetésre került.