Általában nem vagyok híve a különböző konyhai kütyük gyűjtögetésének, már ami az elektromos berendezéseket illeti, de úgy hiszem, mindenhol akad egy-két olyan darab, ami mások számára feleslegesnek tűnhet, de az adott háztartásban nagyon is jó szolgálatot tesz. Nálunk ilyen a pattogatott kukorica készítő masina, amiről nem túlzás azt állítani, hogy napi rendszerességgel használjuk, lévén a popcorn a nagyobbik (és még így sem túl nagy) fiú kedvenc csemegéje. Ez nálunk azt jelenti, hogy amíg popcornt eszik vacsora után, addig sem édességet, csokoládét vagy cukorkát kíván helyette. Tehát nem olyan rossz dolog ez, mivel a natúr, sózatlan popcorn nem egy kifejezetten egészségtelen darab.

De mire való az anyja, ha nem arra, hogy elrontsa a gyereket? (nem kell válaszolni, költői kérdés volt, tudom a választ :)) Tehát jövök én, és összekeverem a popcornt tejcsokival, amiért természetesen a gyermekünk odáig lesz, és egyetlen mentségem erre az marad, hogy többnyire ilyenkor én is besegítek neki az eltüntetésében.

Hogy mit keres itt ez a recept? Nos, a hiteles történet úgy hangzik, hogy volt olyan időszak, amikor a natúr csemegék nem nyűgözték le a gyerekemet, de a tejcsoki annál inkább. Tulajdonképpen ekkor született ez a recept, és főleg azért, mert így sikerült jelentősen mérsékelnem a gyerek tejcsoki bevitelét nagyobb hisztirohamok nélkül, ennek az átvezetésnek köszönhetően pedig ma már a sima pattogatott kukorica az igazi kedvenc. A tejcsokis változat pedig ma már jóval ritkábban, csak desszertként funkcionál, és nem is annyira  a gyerek, mint inkább a szülők számára.

Két változatban készülhet, a tejcsoki mennyiségétől függően: dupla adag csokival egy nagyobb kockákra vágható, táblás desszert, kevesebbel pedig egy vékony réteg csokival bevont popcorn csemege, ami filmek mellé tökéletes lehet.

5 dl natúr, sózatlan pattogatott kukorica

5 dkg tejcsokoládé (a táblás desszerthez 10 dkg)

A tejcsokoládét vízgőz felett (vagy vastag aljú edényben kis lángon) óvatosan megolvasztom, majd összeforgatom a pattogatott kukoricával.

A táblás desszertnél kis szögletes szilikon kenyérformába egyengetem a popcornt majd kanál hátával kissé lenyomkodom (nagyon nem kell, hogy ne törjön a kukorica). Miután kihűlt, éles késsel nagyobb kockákra vágom.

A szemezgetős változatnál a csokival összeforgatott kukoricát szilikon sütőlapon szétterítem, egy rétegben, szellősen, majd hűvös helyen megvárom, amíg megdermed. Darabokra tördelem és lehetőleg csíkos papírkosárban tálalom.

Gyors reggelikhez vagy uzsonnákra, tízóraira ideális. 🙂

kókuszos banános muffin fehér csokival

18 darabhoz

175 gr finomliszt
175 gr natúr joghurt
75 gr finomra hengerelt zabpehely
50 gr kókuszreszelék
50 gr durvára vágott fehér csoki
50 gr aszalt vörösáfonya, durvára vágva
1 dl földimogyoró vagy hidegen sajtolt repceolaj (vagy semleges ízű olaj, pl napraforgó, nem hidegen sajtolt)
2 nagy tojás
2 nagy banán
10 dkg nádcukor
1 citrom finomra reszelt héja
1/2 mk őrölt vanília
2 tk sütőpor
1 tk szódabikarbóna
A joghurtot, tojást, cukrot, olajat és banánokat turmixgépbe teszem, hozzáadom a vaníliát, citrom héját, simára mixelem. A sütőport és szódabikarbónát összekeverem a liszttel, átszitálom, majd elkeverem a csokival, zabpehellyel, kókuszreszelékkel.
Hozzáöntöm a tojásos-banános keveréket, összeforgatom, majd a tésztát fagylaltoskanálnyi adagokban papírkapszlival bélelt muffin sütőbe teszem. (nagyjából 2/3 részig érjen a tészta a kapszliban)
180 C fok, 25 perc, vagy amíg tűpróbánál nem tapad a tészta a hústűre.
Rácsra szedve hűtöm ki.

Csokikrémes kenyeret márpedig nem adok a gyereknek!

Mondhatnám, de mi értelme lenne, ha ez rendeszeresen előfordul az oviban uzsonnára, és történetesen (ki érti, miért?), ez a gyerek kedvenc eledele. Szóval kéri, itthon is, és jelen esetben a házi előállítás oka, hogy egyszerűbb, mint elugrani érte a boltba. Mert lehet kapni jó minőségű csoki- és mogyorókrémeket is, ezt én tudom, de elkészíteni sokkal egyszerűbb (főleg, ha az első tisztességesebb kínálattal rendelkező bolt 10 kilométerre esik a háztól) és legalább nem kételkedhetem a címkén az összetevők valós voltában sem.

A képen látható állag a hűtőben tovább szilárdul, és a végeredmény az átlag mogyorókrémhez fog majd közelíteni, a beltartalom pedig dúsítható, egy-két evőkanálnyi, finomra őrölt pirított törökmogyoróval vagy mogyoróvajjal, de akár finomra darált, pörkölt, sózott földimogyoróval is. (ekkor érdemes ugyanennyi sűrített tejet adni még a keverékhez)

Aztán hogy mire jó ez? Nos, nálunk pirítóssal az igazi favorit, de magában, süteménybe, kekszbe töltve vagy palacsinta mellé is kiváló. Ha már csokikrémet kell adnunk a gyereknek… 🙂

10 dkg tejcsokoládé

10 dkg sűrített tej

10 dkg vaj

1/2 mk őrölt vanília

1 bő késhegynyi őrölt fahéj

3 ek nádcukor

1 ek kakaópor (cukrozatlan, holland)

A sűrített tejet a kakaóval csomómentesre keverjük (a habverő ideális a feladatra), majd hozzáadjuk a cukrot és a fahéjat, vaníliát.

Állandó kevergetés mellett felforraljuk, majd hozzáadjuk a felkockázott vajat. Amint a vaj elolvad, lehúzzuk a tűzről és hozzáadjuk az apróra tördelt csokoládét.

Üvegbe töltjük, majd kihűlés után hűtőben tároljuk.

Megjegyzés: készülhet cukrozott sűrített tejjel is, ekkor további cukor hozzáadása már nem szükséges.

Azt, hogy miért pont a tél elején kell eperlekvárt főznöm a gyerekkel, nehéz megmagyarázni. Ez valami olyasmi, amire csak a négy évesek képesek, tudniillik hogy egész tavasszal fujjognak az eperre, majd télen hirtelen minden nap eperlevest és eperlekvárt ennének. Szerencsére ami tavasszal termett, a szüleim lefagyasztották, így nem probléma a gyerek ilyen irányú óhaja sem. Azért, ha lehet, főzzünk inkább eperlekvárt mégis a szezonjában. Viszont ha úgy nézzük, palacsinta mellé százszor jobb ez, mint a töményen édes (ne adj’ isten, készen kapható aromatizált és élénk színűre festett) szószok, és igazából a kigondolástól számított fél órán belül elkészül a 2×200 ml lekvár.

A ricottás lepények pedig kiváló alternatívák a palacsintára egy-egy ráérősebb reggelen. A ricotta számunkra nagyon hasznos alternatíva a túróra, mivel azt Csipi nem igazán szereti, állítólag a savanykás íze miatt. A ricotta pedig nem savanyú, hanem édes, egy friss típusú savósajt, amit a sajtkészítés során megmaradt tejsavóból állítanak elő, és igen magas fehérjetartalommal bír. Tehát nagyon praktikus, ha gyermekétkeztetésről van szó. A ráérősebb reggel pedig relatív, mert igazából tényleg fél órán belül elkészíthetjük a teljes reggeli menüt. A közönség pedig garantáltan hálás lesz érte.

ricottás lepények

25 dkg ricotta (Szarvasi)

10 dkg liszt (rétes)

10 dkg tej

1 tojás

2 dkg vaj

2 dkg nádcukor

1/2 mk őröt vanília

A vajat megolvasztjuk, majd a többi hozzávalóval együtt alaposan összedolgozzuk egy villával, hogy minél kevésbé legyen szemcsés a massza.

10 perc pihentetés után evőkanálnyi halomakban kisütjük, aranyszínűre mindkét oldalukon. A sütéshez nem kell további zsiradék, ha például kerámia bevonatos, tapadásmentes serpenyőben sütjük, de a normál serpenyőt érdemes kikenni előtte valamilyen semleges ízű növényi zsiradékkal (például repceolajjal). A massza elég sűrű, így miután kiadagoltuk a halmokat, kanál hátával formázhatjuk a végeredményt, a sütéshez pedig a mérsékelt láng az optimális.

eperlekvár

2×200 ml

75 dkg eper

10 dkg nádcukor

1 citrom leve

1 kk őrölt vanília

Az egész egy széles (24 cm átmérőjű), magas falú, kerámia vagy zománc bevonatos edényben készül. Az eperre öntöm a citromlevet, cukrot, vaníliát, ha még fagyosan teszem a fazékba, 2 dl vizet is, és a legnagyobb lángon főzni kezdem. Ha felhabzik, megkeverem. Amíg nem túl sűrű, nem kell túl gyakran kevergetni, ahogy sűrűsödik, a gyakori kevergetés egyre inkább elkerülhetetlenné válik. Ekkora mennyiség ilyen széles felületű edényben nagyjából fél óra alatt egészen sűrűre fő, egyéb kötőanyag (pl pektin) használata nélkül is.

Ha elérte a kívánt lekvár állagot, sterilizált befőttesüvegekbe töltöm, lezárom. Mivel ez általában napokon belül elfogy, nem szoktam dunsztolni, hanem megy a hűtőbe, miután kihűlt, és így is eláll 1-2 hétig, de lehet a szokásos módszerekkel is tartósítani.

A nap legérzékenyebb étkezése nálunk továbbra is a reggeli, ezért igyekszem a gyermek számára minél könnyebben fogyasztható, akár kis uzsonnás zacskóban magunkkal is vihető ételeket készíteni. Tehát puha kekszeket, piskótákat. Ezek nem tipikus édességek, azaz enyhén édes ízük van csak, és cukor helyett mézzel készülnek, a beltartalmi értékekről pedig az olajos mag és búzacsíra gondoskodik. A búzacsíra nagyon egészséges és sokoldalú alapanyag, de érdemes belőle bio minőséget használni a gyerekételekhez. Fehérje és rost tartalma magas, tápanyagtartalma is jelentős, nagy mennyiségben tartalmaz B és E vitaminokat, káliumot, magnéziumot, esszenciális zsírsavakat és aminosavakat, tahát érdemes a gyerekek étrendjébe is beilleszteni.

De azt is el kell mondanom, hogy búzacsíra nélkül is működik a recept, a búzacsírát azonos mennyiségű darált olajos maggal helyettesítve, így a gluténmentes diétán lévő gyermekek számára is elkészíthető, sőt, az eredmény így egy lapos, leginkább macaronra emlékeztető, korong alakú, puha “piskóta” lesz, ami még mutatósabb. Tulajdonképpen ez a változat készült először, desszertnek, viszont én a tészta tartalmasabbá tétele mellett döntöttem, így egészült ki búzacsírával is a recept. Ehhez a változathoz még egy kiegészítés: ezt érdemes 150-160 C fokon sütni, picit tovább (12-13 percig), így ropogós burkot kap a tészta a puha belső mellett.

fahéjas vaníliás mogyorós tallérok

1 tepsi/18 darab

8 dkg darált mogyoró

2 dkg búzacsíra

1 tojás

4 dkg méz

1/2 tk sütőpor

1/2 tk őrölt fahéj

1/2 mk őrölt vanília

18 szem egész mogyoró

A hozzávalókat az egész mogyoró kivételelével alaposan összedolgozzuk, majd a lágy masszából teáskanállal kis halmokat szedünk egy sütőpapírral bélelt tepsibe.

Mindegyik közepébe 1-1 darab egész mogyorót nyomunk, majd előmelegített sütőben 180 C fokon  8-10 percig sütjük, amíg elkezd pirulni a teteje.

A sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki.

kakaós mandulás tallérok

1 tepsi/18 darab

8 dkg darált mandula

2 dkg búzacsíra

1 tojás

4 dkg méz

2 csapott tk holland kakaó

1/2 mk őrölt vanília

1/2 tk sütőpor

18 szem mandula

A hozzávalókat az egész mandula kivételelével alaposan összedolgozzuk, majd a lágy masszából teáskanállal kis halmokat szedünk egy sütőpapírral bélelt tepsibe.

Mindegyik közepébe 1-1 darab egész mandulát nyomunk, majd előmelegített sütőben 180 C fokon  8-10 percig sütjük, amíg elkezd pirulni a teteje.

A sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki.

Ez volt a harmadik torta Csipi harmadik születésnapjára, ez már a bölcsődei zsúrra készült. A tésztája tulajdonképpen egy leegyszerűsített banánkenyér, a krém pedig egy gazdag, mascarpones tejcsokoládé krém, amivel nagyon jól lehet dolgozni, szépen tartja a formáját, mégis krémes, lágy.

A zsúr (mit is írok, Tamás szerint “parti”) után a bölcsiben csokoládéval összemaszatolt pofikák négyzetméterre eső igen magas száma alapján arra következtettem, hogy a 2 és 3 év közötti gyerekeknek nagyon bejön.

  • 22×20 cm szögletes sütőforma
  • 2 nagy banán (20 dkg tisztítva)
  • 3 tojás
  • 5 dkg finomra hengerelt zabpehely
  • 10 dkg finomliszt
  • 5 dkg nádcukor
  • 2 tk sütőpor
  • 1/2 kk szódabikarbóna
  • 1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
  • 3 dkg vaj
  • krém:
  • 12,5 dkg tejcsoki
  • 25 dkg mascarpone
  • 1 ek kakaópor (cukrozatlan, Holland)
  • 2 ek nádcukor

A banánt a tojásokkal és zabpehellyel addig turmixolom, amíg a zabpehely sem marad már darabos benne. Hozzáadom a sütőporral, szódabikarbónával elkevert lisztet, cukrokat, olvasztott vajat, alaposan kikeverem, majd kivajazott kilisztezett vagy szilikon sütőformába öntöm.

Előmelegített sütőben 180°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 20 percig sütöm, amíg tűpróbánál már nem ragad a tészta a tűre.

Rácsra borítva hűtöm ki.

A csokoládét összetördelem, majd a mascarponeval, cukorral, kakaóporral együtt megolvasztom. Addig keverem kis láng felett, amíg a kakaópor is csomómentesen feloldódik benne.

Ha kihűlt a krém és megdermedt kissé, a tortalapot kettévágom, megkenem a krémmel, rárakom a tetejét, majd bevonom a maradék csokikrémmel.

Díszítésre én reszelt étcsokoládét szórtam a torta tetejére+ oldalára, illetve néhány smarties színesítette a végeredményt.

Itt az új év, épp időszerű végre elkezdenem a b-bisztró írását. Az igaz, hogy van már rajta tartalom, hisz azok a receptek, amik eddig a flatcaten voltak és kifejezetten gyerekek számára készültek, már részben itt is megtalálhatók, és nem sokára felkerülnek a címkék,   amik életkor szerint is felosztják a recepteket, iletve rendszerezem a gluténmetes, tojásmentes, tejmentes tartalmat is.

Ez viszont most egy új recept. Talán nem éppen illendő egy mesterséges színű-ízű adalékkal kezdenem a gyerek szekción, de sajnos a gyermekem a romlás útjára lépett a bölcsődében, ami ellen nem tehetek semmit. Látom, ahogy ott dönti magába a Cappy cukros-mesterséges löttyeit, és az ünnep netovábbja, ha “fekete órás kekszet” (aka Pilóta keksz) kapnak a zsúrokon, ünnepségeken. Arról nem is beszélve, hogy a férjem is mozsárban összetört ánizsos keménycukorral(!) ízesíti a zabpelyhes palacsintát távollétemben, és ezek után még el is büszkélkedik nekem a találmányával. Szóval tehetek én sok mindent itthon, és teszek is, hisz eddig soha nem használtam mesterséges színezékeket, aromákat, margarint, adalékokat, de néha az én kis bogárkám sóvárog a színes bogyók után. A végső lökést kedvenc meséjétől kaptam, ahol a két szőrmók emberke smarties-os tortát sütött. Azóta mást sem hallok itthon. Hát mit lehet ilyenkor tenni? Az alap tészta egyébként nem vészes, és aki akarja, hagyja csak ki a smartiest belőle, így egy klasszikus cookies lesz, amit esteleg fel lehet turbózni jó minőségű étcsokival, aszalt gyümölcsökkel, dióval, mogyoróval, az alábbi recept azonban színes, szagos, és hát be kell vallanom, minden tiltakozásom ellenére is: finom.

  • 14 db
  • 10 dkg finomliszt
  • 10 dkg finomra hengerelt zabpehely
  • 2 tojás
  • 10 dkg vaj
  • 5 dkg nádcukor
  • 2 tk sütőpor
  • 1/4 tk szódabikarbóna
  • 1 ek vaníliás cukor
  • 1 doboz smarties (38 gr)

 

A vajat megolvasztjuk, majd ha kihűlt, hozzákeverjük a sütőporral, szódabikarbónával elkevert lisztet és zabpelyhet, cukrokat, elhabart tojásokat, alaposan összegyúrjuk.

Zölddiónyi gombócokat formázunk a masszából, amiket ellapítunk, majd sütőpapírral bélelt tepsibe teszünk. A korongok tetején elosztjuk a smartiest és enyhén a tésztába nyomkodjuk.

Előmelegített sütőben (villanysütő, alsó-felső sütés) 180C fok, 12 perc.

Rácsra szedve hűtjük ki.

Megjegyzés: ekkora doboz smarties esetén sütinként 3 db színes bigyó jut, és 3 sütire nem jut cukor, szóval érdemes nagyobb kiszerelést venni belőle.

 

P1012972

  • 26 cm kapcsos tortaforma
  • 40 dkg répa (tisztítva mérve)
  • 10 dkg zabpehely (finomra hengerelt)
  • 5 dkg rétesliszt
  • 20 dkg mascarpone
  • 5 tojás
  • 10 dkg méz
  • 1 púpos tk őrölt fahéj
  • 1 csapott tk őrölt gyömbér (elhagyható)
  • 4 kardamom tok magja (mozsárban porrá őrölve)
  • szerecsendió frissen reszelt (vagy őrölt) ízlés szerint (én 1/4 kk-nyit használtam)
  • 2 tk sütőpor

A répát finomra reszeljük, majd elkeverjük a zabpehellyel, mézzel, sütőporral elkevert liszttel, mascarponeval, fűszerekkel és a tojások sárgájával.

A tojások fehérjét kemény habbá verjük, majd óvatosan a répás masszához forgatjuk.

Kivajazott, kilisztezett tortaformába simítjuk a masszát, majd 180°C fokon (gázsütőben) 70 percig sütjük.

Rácsra borítva hűtjük ki.

Ez egy szolidan édes, továbbá nagyon puha, szaftos, mondhatni szottyos tészta(a jó értelemben, emberek, a jó értelemben!), rizskoch-szerű az állaga, én a 15 hónapos kisfiamnak sütöttem, így nem is került rá se krém, se szirup, mert annyira nem szükséges, de ehhez is jól illik a narancsos szirup, illetve valamilyen mascarpones krém.

Ha valakit érdekelne, akkor annak leírom Férj kedvenc mascarpones krémjét, amit sütőtök tortára is szoktam kenni:

40 dkg mascarponet kikeverek egy citrom és egy narancs finomra reszelt héjával, ízlés szerinti mennyiségű mézzel (nagyjából 1 dl szokott kerülni bele), és hozzáadom még a citrusok 1 púpos ek étkezési keményítővel csomómentesre kevert és összeforralt levét is. Miután kihűlt, bevonom vele a tortát.

Ha pedig hígabb, öntetszerű krémet szeretnénk, akkor a keményítős sűrítés el is maradhat.

P1015184

1 kis (15×20 cm) sütőtál

20 dkg kenyér (szikkadt, félbarna)
25 dkg lekvár, tetszőleges ízben (szerintem málnából vagy sárgabarackból a legfinomabb)
4 dl tej
1 dl tejszín
4 tojás
2 púpos ek nádcukor
1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
3 dkg vaj
nádcukor a tetejére (elhagyható)

A kenyeret felszeletelem, a héját levágom és nagyobb négyzeteket vágok belőle. Kivajazott sütőtálba rakok belőle egy réteget, lehetőleg hézagmentesen. Erre rákenem a lekvárt. Ismét egy réteg kenyér, szintén hézagmentesen lerakva. (nekem ennyi kenyér kellett, de ha hiányzik néhány négyzetcentiméteren az anyag, pótoljuk ki bátran)

A tejet, tejszínt, tojásokat alaposan elhabarom a cukrokkal, legyen egynemű a rántottafoltok nem guszták a pudingban. A keveréket a kenyérre öntöm, úgy hogy mindenhova jusson. A tetejére forgácsolom a maradék vajat és megszórom kevés cukorral (annak a reményében, hogy ez a sütés során majd karamellizálódni fog).

Előmelegített sütőben 200°C fokon (gázsütő) 35-40 percig sül, amíg a teteje aranyszínűvé nem válik.

Langyosan szeletelem.

P1015773

5 jégkrém
2 dl habtejszín
2 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
(nád)porcukor ízlés szerint (ha szükséges)
opcionális: csoki a bevonáshoz

A tejszínt a vaníliás cukorral kemény habbá verem. Ha még szükséges, adok hozzá cukrot és azzal is elkeverem.

A habot a jégkrémformába kanalazom, ha az alját időnként az asztalhoz csapdossuk, akkor szépen lesüllyed majd a hab és könnyű lesz viszonylag hézagmentesen megtölteni. Annyi habot teszünk a formába, hogy teljesen tele legyen, elsimítjuk a tetejét és utána beleillesztjük a nyelét. (azért meg kell jegyeznem, hogy az 5 db az én formáim méretével mérve jött ki 2 dl tejszínből)

Fagyasztóba kerül, és 6-8 óra múlva ehető.

Ha fogyasztás előtt meleg vízbe mártjuk, vagy néhány percig hagyjuk kiengedni, könnyen kiszedhető lesz a formákból.

Ha pedig van igény egy kis extrára, akkor olvasztott csokiba márthatjuk még fagyosan. A csoki azonnal rádermed, szóval ezután be is lehet csomagolni, mondjuk celofánba és mehet vissza a fagyasztóba.

P1015785