csak kényelmesen: almaleves mazsolával és tejszínes zöldborsós sertésragu krumplipürével

november 17, 2014 By Herczeg Gabriella

Óhatatlanul átalakultak az étkezési szokásaink a gyerekek születése óta. Nemcsak arról van itt szó, hogy máshogy és másra kell több idő, de mások lettek az igények is, a kicsik valahogy nem rajonganak a rozé kacsamellért, sem az egzotikus ízekért (legalábbis egyelőre), viszont a garnéláért már közelharcot folytatnak az apjukkal és egymással is. Imádják a tengeri halat, de a tiszait csak az egyikük eszi, a tészta, az minden mennyiségben, a zöldség (ami egyenlő a nyers répával, uborkával és káposztával) viszont csak a nagyobbiknál nyerő. A gyümölcs az az alma, ebben mindkettő egyetért, a tejföl meg olyan dolog, amivel csak apa és anya mérgezi magát. Szóval nehéz megkomponálni egy egyszerű ebédet is úgy, hogy mindenki kedvére szolgáljon, ezért aztán maradnak a biztonságos (már-már hatásvadásznak mondható) ízek és összeállítások.

egytálétel, hal

fish pie

szeptember 1, 2012 By Herczeg Gabriella

Egy klasszikus angol kedvenc, ami kicsik és nagyok örömére készül, busából. Alul zöldséges halragu, felül krumplipüré, a teteje aranyszínűre pirítva, szerintem nem is lehet nem szeretni, tehát azt gondolom, a pie (magyarul talán nevezzük pitének, bár messze áll a mi pitéről alkotott fogalmunktól) több reklámot nem is érdemel, ellentétben a busával. Az a helyzet, hogy amikor elkészült a busafasírt, akinek csak meséltem róla, fintorogva húzta az orrát. Amíg meg nem kóstolta, persze. Egy kicsit utána is kérdeztem a témának, és kiderült, hogy hazánkban a busának elég rossz híre van a fiatalok körében. “zsíros ponty” ezt a jelzőt hallottam leginkább vele kapcsolatban. Míg pár évtizeddel ezelőtt, amikor betelepítették hazánkba, rendkívül nagy népszerűségnek örvendett, az előző generáció kifejezett nosztaligiával gondol rá, mennyi finom halétel készült akkoriban belőle- és mindez csak marketing kérdése volt. Akkoriban igen erőteljesen népszerűsítették ezt a halat, aminek meg is lett az eredménye, és ha belegondolunk, manapság a pangasius is hasonló PR tevékenységet kap, így aztán egy magyar háziasszony hamarabb visz haza kétes minőségű külhoni pangasiust, míg a hazai busa ott árválkodik a jégágyon (mert ez a hal szerencsére a legtöbb helyen egyébként beszerzhető lenne). Tehát én azt mondom: együnk busát. Legalább egy esélyt érdemes adni ennek az egyébként kellemes ízű halnak, a húsa könnyen elkészítheő, kevés benne a szálka, és igen magas az omega három zsírsav tartalma is.

80 dkg busafilé

1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)

2 szál sárgarépa (20 dkg)

1 cikk zellergumó (20 dkg)

3 gerezd fokhagyma

1 kis csokor kakukkfű

1 dl száraz fehérbor

2 ek olívaolaj

2 ek vaj

80 dkg burgonya

5 dkg vaj

5 dkg jól olvadó, karakteres ízű sajt (pl érett cheddar, én most kerrygold bauernkaset használtam)

2 tojás

szerecsendió

A busa bőrét lenyúzzuk, a szálkákat kihúzgáljuk, majd a halat felkockázzuk nagyából 2 cm-es darabokra. A hagymát, fokhagymát finomra aprítjuk, a sárgarépát, zellert szintén nagyon apró kockákra vágjuk. Az olívaolaj és vaj keverékén üvegesre sütjük a hagymát, majd hozzáadjuk a répát és zellert is, lepirítjuk, amíg a zöldségek enyhe aranyszínt kapnak, hozáadjuk a fokhagymát, átkeverjük, hozzáadjuk az egészben hagyott, csokorba kötött kakukkfüvet és felöntjük a borral. A bort teljesen visszaforraljuk, majd hozzáadjuk a felkockázott halat. Pár percig sütjük, amíg a hal mindenütt opálossá válik, sózzuk, borsozzuk, majd az egészet kivejezott tűzálló tálba simítjuk.

Közben a felkockázott, meghámozott krumplit bő, enyhén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, összetörjük a vajjal, lereszelt sajttal, reszelünk hozzá szerecsendiót, majd ha kicsit kihűlt, belekevrjük az elhabart tojásokat is. Nyomózsákból vagy kanállal a halas ragu tetjére egyengetjük.

Előmelegített sütőben 180 C fokon (villanysütő alsó-felső sütés) 35-40 perc, amíg a teteje megpirul.

egytálétel, hal

tőkehalpogácsa répasalátával

szeptember 1, 2012 By Herczeg Gabriella

Ismét egy angol klasszikussal állnék elő a szokásos vasárnapi gyereknap alkalmából, egy kicsit ázsiai stílusban. Az angolok valamit nagyon tudnak, mivel a hagyományos halas ételeik egyetlen gyereknél sem okoztak még problémát, amikor az elfogyasztásukra került a sor. Ez most egy tőkehalból és krumplipüréből álló pogácsa, de nem bő zsiradékban, hanem sütőben megsütve, csak hogy kicsit egészségesebb legyen, hozzá pedig egy édes-savanyú nyers répasaláta, ami még a legfinnyásabb gyereket is zöldségfogyasztásra készteti. Senkinek nem akarok visszaélni a türelmével de azt azért zárójelben meg kell jegyeznem ismét, hogy tőkehal helyett készülhet természetesen busából is…

6 nagy pogácsához

30 dkg tőkehalfilé (bőr és szálkamentes)

40 dkg krumpli

1 fej vöröshagyma (10 dkg)

2 gerezd fokhagyma

2 ek szójaszósz

1 kis csokor petrezselyem

2 ek napraforgó vagy szőlőmagolaj+ a tetejére

1 tojás

szezámmag

30 dkg répa

2 dl víz

3 ek cukor

3 ek rizsecet

A répát meghámozom, majd zöldséghámozóval vékony szalagokra gyalulom. Az ecetből, cukorból és jéghideg vízből páclevet keverek, és ebbe forgatom a répa szalagokat. Állni hagyom, legalább fél órán át.

A krumplit közben héjában puhára főzöm, majd leszűröm, meghámozom és krumplinyomóval/villával pürévé töröm.

A halat apró kockákra vágom, a hagymát, fokhagymát, petrezselyemzöldet igen finomra aprítom. Az olajon üvegesre fonnyasztom a hagymát, majd hozzáadom a halat, fokhagymát is, átpirítom, amíg a hal opálossá válik, hozzáadom a szójaszószt és petrezselymet, összeforgatom, beforralom és lehúzom a tűzről. Amikor kihűlt, hozzákeverem az elhabart tojást és a pürévé tört krumplit. Sózni is lehet, ízlés szerint, de a szójaszósz már eleve sós, kisebb gyerekeknek ennyi só is elég lehet bele.

A masszából pogácsákat formázok (én egy 8 cm átmérőjű fánkszaggató segítségével tettem meg ezt), majd szezámmagba hempergetem és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, a tetejét megcsepegtetem még egy kevés olajjal (ha van olajpermetezőnk, az még jobb) Előmelegített sütőben 180 C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 30 percig sütöm.

A halpogácsákat a répasalátával tálalom.

egytálétel

tejszínes kukoricás pulykaragu csőben sütve

március 16, 2012 By Herczeg Gabriella

Van az úgy, hogy az én gyerekem is gyorsételt eszik. Például ilyet. Hogy miért gyors? Mert ezúttal kimérős darált pulykahúsból és mirelit kukoricából készül percek alatt az ízletes ebéd. Bár nem vagyok híve az előre darált húsoknak, és ha csak lehet, szezonális, friss zöldséget használok, de van az úgy, hogy fél óránál nem marad több időm főzni, vagy éppen a napi bevásárlás marad ki egy zsúfolt napon. Tehát álszentség lenne azt állítani, hogy nincs mindig a mélyhűtőmben mirelit zöldborsó és kukorica, továbbá hogy sosem használok előre darált pulyka felsőcombot. Az így elkészüt étel pedig igenis finom, tápláló, és mérföldekkel egészségesebb, mint egy félkész termékekből rittyentett, vagy akár felvágottakból álló hideg vacsora, a gyorsétteremről nem is beszélve. Sőt. Hamarabb el is készül, mint ahogy egy duplaíves étterembe eljutnánk és ott a sorbanállással végeznénk.

35 dkg darált pulykahús

30 dkg kukorica (mirelit)

3 szem burgonya (30 dkg)

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 csokor petrezselyemzöld

2 tk szárított tárkony

1 ek vaj

1 ek olívaolaj

1 dl tejszín

15 dkg jól olvadó aromás sajt (ementáli vagy cheddar)

só

A hagymát apróra vágom, az olívaolaj és vaj keverékén lepirítom a pulykahússal együtt. Hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, a meghámozott, durvára reszelt krumplit, a tárkonyt, felapírtott petrezselyemzöldet és a kukoricát, felöntöm egy fél pohár vízzel, majd fedő alatt puhára párolom. A fedőt leveszem, hozzáöntöm a tejszínt, beforralom a folyadékot nagy láng fölött.

Kivajazott sütőtálba öntöm, sajtot reszelek a tetejére, majd előmelegített sütőben 200 C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 20 perc alatt megsütöm, amíg a sajt a tetején aranyszínű lesz.