Azt, hogy miért pont a tél elején kell eperlekvárt főznöm a gyerekkel, nehéz megmagyarázni. Ez valami olyasmi, amire csak a négy évesek képesek, tudniillik hogy egész tavasszal fujjognak az eperre, majd télen hirtelen minden nap eperlevest és eperlekvárt ennének. Szerencsére ami tavasszal termett, a szüleim lefagyasztották, így nem probléma a gyerek ilyen irányú óhaja sem. Azért, ha lehet, főzzünk inkább eperlekvárt mégis a szezonjában. Viszont ha úgy nézzük, palacsinta mellé százszor jobb ez, mint a töményen édes (ne adj’ isten, készen kapható aromatizált és élénk színűre festett) szószok, és igazából a kigondolástól számított fél órán belül elkészül a 2×200 ml lekvár.

A ricottás lepények pedig kiváló alternatívák a palacsintára egy-egy ráérősebb reggelen. A ricotta számunkra nagyon hasznos alternatíva a túróra, mivel azt Csipi nem igazán szereti, állítólag a savanykás íze miatt. A ricotta pedig nem savanyú, hanem édes, egy friss típusú savósajt, amit a sajtkészítés során megmaradt tejsavóból állítanak elő, és igen magas fehérjetartalommal bír. Tehát nagyon praktikus, ha gyermekétkeztetésről van szó. A ráérősebb reggel pedig relatív, mert igazából tényleg fél órán belül elkészíthetjük a teljes reggeli menüt. A közönség pedig garantáltan hálás lesz érte.

ricottás lepények

25 dkg ricotta (Szarvasi)

10 dkg liszt (rétes)

10 dkg tej

1 tojás

2 dkg vaj

2 dkg nádcukor

1/2 mk őröt vanília

A vajat megolvasztjuk, majd a többi hozzávalóval együtt alaposan összedolgozzuk egy villával, hogy minél kevésbé legyen szemcsés a massza.

10 perc pihentetés után evőkanálnyi halomakban kisütjük, aranyszínűre mindkét oldalukon. A sütéshez nem kell további zsiradék, ha például kerámia bevonatos, tapadásmentes serpenyőben sütjük, de a normál serpenyőt érdemes kikenni előtte valamilyen semleges ízű növényi zsiradékkal (például repceolajjal). A massza elég sűrű, így miután kiadagoltuk a halmokat, kanál hátával formázhatjuk a végeredményt, a sütéshez pedig a mérsékelt láng az optimális.

eperlekvár

2×200 ml

75 dkg eper

10 dkg nádcukor

1 citrom leve

1 kk őrölt vanília

Az egész egy széles (24 cm átmérőjű), magas falú, kerámia vagy zománc bevonatos edényben készül. Az eperre öntöm a citromlevet, cukrot, vaníliát, ha még fagyosan teszem a fazékba, 2 dl vizet is, és a legnagyobb lángon főzni kezdem. Ha felhabzik, megkeverem. Amíg nem túl sűrű, nem kell túl gyakran kevergetni, ahogy sűrűsödik, a gyakori kevergetés egyre inkább elkerülhetetlenné válik. Ekkora mennyiség ilyen széles felületű edényben nagyjából fél óra alatt egészen sűrűre fő, egyéb kötőanyag (pl pektin) használata nélkül is.

Ha elérte a kívánt lekvár állagot, sterilizált befőttesüvegekbe töltöm, lezárom. Mivel ez általában napokon belül elfogy, nem szoktam dunsztolni, hanem megy a hűtőbe, miután kihűlt, és így is eláll 1-2 hétig, de lehet a szokásos módszerekkel is tartósítani.